Ahogy az előző cikkben már pedzegettem, az edzésnek szociális és önbizalomfejlesztő hatásai is vannak. Az edzés egyik fontos eleme lehet, hogy csoportba is tudjuk végezni. Ez még nem akkora nagy felismerés, sokkal inkább, hogy nagyrészünk, még az introvertáltabbak is, erőt tudnak meríteni abból, ha csoportban kell és lehet edzeni.
Sokszor érkeznek úgy emberek, hogy még fel akarnak készülni, mielőtt csoportos edzésre jönnének, hisz félnek attól, hogy ők nem lesznek eléggé jók a többiek szemében. Erving Goffman (The Presentation of Self in Everyday Life) elemzi, hogyan alakítják az emberek viselkedésüket a társadalomban elfoglalt „szerepeik” és a társas interakciók során felmerülő elvárások alapján. Kifejti, hogy az egyének gyakran úgy viselkednek, mintha közönség előtt állnának, még akkor is, ha fizikailag senki sem figyeli őket. Tehát úgy érzi, hogy folyamatos megfigyelés és értékelés alatt áll, még akkor is, ha valójában ez nem történik meg. Ez az érzés különösen erős lehet sportkörnyezetben, ahol a fizikai képességek nyilvánvalóan szem előtt vannak. Amikor valaki úgy érzi, hogy még fel kell készülnie, mielőtt csoportos edzésre jönne, mert fél attól, hogy nem lesz eléggé jó a többiek szemében, több módszer is áll rendelkezésére a sikeres beilleszkedéshez.
Edzéseimen elsősorban a hangsúly nem a versengésen van, hanem a pontos kivitelezésen, az önfejlesztésen, a közösségi élményen és a támogató közösségen vannak. Nem ritka, hogy a haladóbb emberek segítik a kezdőket, tanácsokat, tippeket adván, hogy ők, hogy ugrották meg a mélyebb időszakokat vagy, hogy hogy néz ki a helyes technika vagy, ha nem merik megkérdezni, hogy az adott gyakorlat micsoda, akkor egymást is bátran megkérdezhetik. Ebben a környezetben az illető kevésbé érzékeli a teljesítménynyomást, ami csökkenti az edzés előtti szorongását.
A saját képességeinek elfogadása és a reális célok kitűzése fontos lépés. Ha az illető a saját előző eredményeihez képest méri a fejlődést, az segít abban, hogy a saját tempójában haladhasson, anélkül, hogy a többiekkel összevetné magát. Ugyancsak támogatom, hogy nyílt kommunikáció lehessen velem, akár edzés közben, edzés végén vagy privát üzenetben online. Egy jó edző megérti a sportoló félelmeit és segít neki a csoportos környezethez való alkalmazkodásban, egyéni tanácsokkal támogatva az illetőt.
Az edzés nem csupán fizikai erőnlétre gyakorol pozitív hatást, hanem mentális és érzelmi jólétünket is jelentősen befolyásolja. A sportolás szociális háttere, különösen a csoportos tevékenységek, komoly pszichológiai előnyöket kínálnak, amelyek túlmutatnak az egyéni edzés nyújtotta előnyökön.
A csoportdinamika pszichológiai hatásai
Amikor a csoportos edzésről és annak hatásairól beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a csoportdinamika pszichológiai aspektusait. Ezek az interakciók és viselkedési minták, amelyek a csoport tagjai között alakulnak ki, döntően befolyásolják a résztvevők élményét és teljesítményét. A csoportos edzésen való részvétel nem csupán a fizikai állóképességet fejleszti, hanem olyan mélyebb, érzelmileg gazdagabb kötődéseket is kialakít, melyek ugyancsak a mentális egészséghez hozzájárulnak.
Összetartozás és az identitás erősítése
A csoporton belüli interakciók és a közös célok elérése érzékelhetően növelik az összetartozás érzését. Ez a fajta összetartozás pszichológiai szempontból kritikus jelentőségű, mivel az ember alapvetően társas lény. A csoportdinamika pozitív hatásai között szerepel, hogy az egyének azonosulni kezdenek a csoporttal, ami erősíti az identitásukat és növeli az önértékelésüket. A pszichológiai kutatások szerint az összetartozás érzése csökkenti a stresszt, javítja az általános lelki egészséget, és hozzájárul a boldogsághoz.
A csoportos edzések során kialakuló dinamikák tehát sokkal többet nyújtanak, mint csupán a fizikai kondíció javulása. Ezek a pszichológiai és társas interakciók hozzájárulnak az egyének mentális egészségéhez, szociális kapcsolataik bővüléséhez, és erősítik az önbizalmukat. A csoportdinamika így nem csak az edzés hatékonyságát növeli, hanem a résztvevők életminőségét is jelentősen javítja, amit nem szabad alábecsülni a sport és az egészséges életmód kontextusában.
A kompetencia és a társas összehasonlítás
Sokan úgy érzik, előbb „fel kell készülniük” azelőtt, hogy csoportos edzésre merészkednének. Ez a viselkedés mélyen gyökerezik a társas összehasonlításban, egy olyan pszichológiai jelenségben, amely azt jelenti, hogy önmagunkat másokkal összevetve értékeljük. Leon Festinger elmélete szerint az emberek hajlamosak saját véleményüket és képességeiket másokéval összehasonlítani, hogy értékeljék és megértsék önmagukat. Ez egy kétélű fegyver. Pozitív hatása lehet, ha motivál minket más teljesítménye, Felfelé húz minket, hogy javítsunk saját teljesítményünkön. Negatív oldalról pedig az önértékelés csökkenését, szorongást és elégedetlenséget eredményezheti, ha úgy érezzük, hogy nem vagyunk „elég jók”. Ezért is nagyon fontos a támogató légkör kialakulása, mely lehetővé teszi, hogy a teljesítményt negatívan befolyásolja a szociális nyomás. Ezt nagyrészt azzal lehet megteremteni, hogy személyessé, érdekeltté és bensőségessé teszem az edzéseket, ahol mindenkinek van és lehet hangja, a teljesítménykényszer arányos a céljaihoz, illetve a hétköznapi életét sem zárom, ki, szóval fontos, hogy az illetőnek terhelt napjai vagy nagy életeseményei zajlanak a háttérben és mentális tartalékai ennek megfelelően máshol vannak.
Az introvertáltság és a csoportos edzés
Szeretném, hozzáfűzni, hogy az introvertáltabb emberek, kik nagyrészt a befelé forduló tevékenységekből merítenek erőt, is képesek energiát meríteni a csoportos környezetből. Ez részben azért van, mert a csoportos edzés lehetőséget biztosít arra, hogy az egyén kisebb nyomás alatt álljon, mivel a figyelem megoszlik több személy között. Az introvertáltak gyakran találnak menedéket a csoport által nyújtott struktúrában és előre meghatározott tevékenységekben, ami csökkenti a szociális interakciók okozta stresszt. Ők azok, akik egy szűkebb kört alkotnak a csoporton belül, ellenben oszlopos tagjai lesznek egy csoportnak, ha megtalálják helyüket (mely általában ugyanaz) és elfogadó közösségüket.
Összegzés
A csoportos edzés pszichológiai előnyei tehát széleskörűek. Segítik az önbizalom növelését, társas kapcsolatok építését és a személyes kompetencia érzetének erősítését. Továbbá, a közösségi sporttevékenységek lehetőséget teremtenek az egyének számára, hogy szembenézzenek a társas összehasonlításból fakadó kihívásokkal, miközben támogató és motiváló környezetben tehetik mindezt.
Mindezek fényében a válasz a kezdeti kérdésre, hogy egyedül vagy társaságban érdemes-e edzeni, nagymértékben függ az egyén pszichológiai és fizikai igényeitől, valamint az adott sport jellegétől. Mindazonáltal, a csoportos edzés nyújtotta pszichológiai előnyök vitathatatlanul jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egyén általános jólétéhez és teljesítményéhez, így általánosságban elmondható, hogy mindenképpen ajánlott a közösségi teret/ csoportos edzést kihasználni és mentális előnyeiből is meríteni. Természetesen ehhez a megfelelő edzőt találjuk meg, ki a csoportot és az egyént is tudja felmérni és kezelni.
