A clubbell laterális inga nem „jobb”, hanem más dimenzióban fejleszt. Míg a kettlebell swing/snatch és az olimpiai emelések főként szagittális síkban (előre–hátra) dolgoznak, addig a laterális inga frontális és transzverzális síkban is terhel. Ez közelebb áll ahhoz, ahogyan a test valóban mozog sportban és hétköznapokban.
A clubbell súlypontja messze van a kéztől, ezért folyamatos nyomatékkal terhel: nem csak erőt kell termelni, hanem azt irányítani és fékezni is. Ez finomabb ideg-izom kontrollt, jobb váll- és csípőstabilitást igényel, mint egy „fel-le” mozgás.
Hiányterületek, amiket megdolgoztat:
- vállöv rotátor stabilitás
- lapockakontroll
- csípő oldalirányú stabilizátorai
- keresztirányú erőláncok
- kontrollált excentrikus fékezés
Miért jó unilaterálisan?
Egyoldalas terhelésnél a test nem tud csalni. A gyengébb oldal láthatóvá válik, az aszimmetriák dolgozni kezdenek, az idegrendszer pedig pontosabb, „tisztább” mozgást tanul.
Hatás a törzsizmokra:
A törzs nem mozgat, hanem ellenáll. Erősen dolgoznak a ferde hasizmok, a mély stabilizátorok és a fascia-rendszer. Nem izolált core-edzés, hanem valódi, funkcionális törzsterhelés.
